Az elmúlt napok a csehországi tornádótól volt hangos, de a franciaországi hatalmas jégesők is komoly nézettséget értek el Magyarországon is. Felmerülhet a kérdés, vajon nálunk is gyakoribbá válhatnak-e a tornádók?
Már régen is voltak tornádók Magyarországon
A csehországi tornádó a magyar határtól mintegy 100 km-re történt. Éghajlati szempontból ez elhanyagolható különbség, hasonló időjárási szituációk nálunk is előfordulnak rendszeresen (un. meleg nedves szállítószalag). ezek alapján a csehországihoz hasonló eset nálunk is megtörténhet.
Sőt már meg is történt. Meglepő módon nem most, hanem közel 100 évvel ezelőtt. 1924. június 13-án alakult ki egy forgószél Bia és Vác között. A hatalmas pusztítással járó tornádó legkevesebb 5 ember halálát okozta.
De ha még visszább megyünk az időben már Arany János is megénekelte a Toldy-ban a forgószeleket, így a jelenség már akkor is jelen volt az ország területén.
A tornádók tehát részei a Kárpá-medence időjárásának, mégha nem is túl gyakori képződmények.
Az elmúlt évek alapján mégis úgy tűnik, mintha szélsőségesebbé válna az időjárás, és a tornádók és tubák gyakoribbá válnának. Valóban ez a helyzet?
A technika vagy az éghajlat?
A sok szélsőséges időjárási jelenség azonban lehet szubjektív élmény is. Ma már az okostelefonok korában minden magyarországi település heves zivataráról értesülhetünk, ez pedig azt a benyomást kelti, hogy gyakoribbá válnak a heves zivatarok, vagy éppenséggel gyakoribbá a tornádók.
Ugyanakkor a tornádók jellemzően igen kis területen pusztítanak, néha csak egy néhány száz méteres, vagy kilométeres sávot érintenek. Régen erről gyakran nem is értesültünk, hiszen egy adott településen történt károkozásról nem készültek videófelvételek.
Nem is beszélve arról, hogy a lakott területek felszíne nem teszi ki az ország teljes területének 10%-át sem. Tehát a szélsőséges időjárási események 90%-ról jó eséllyel ma sem értesülünk.
Az tehát kétségtelen, hogy a technika haladása miatt egyre több tornádóról kapunk hírt Magyarországon is. Ez pedig azt a benyomást kelti, hogy gyakoribbá váltak a forgószelek.
Ugyanakkor hosszabb idősorra és hasonló technikai lefedettségre lenne szükség ahhoz, hogy a tornádók gyakoribbá válását tudományos igényességgel is kijelenthessük.
Az éghajlatváltozás és a tornádók
Az kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás erősödésével az éghajlati szélsőségek is fokozódnak. Az ugyanakkor vitatott, hogy ez egyértelműen a tornádók számának növekedésével járna. Ugyanakkor a “Szélsőséges időjárási jelenségek Európában és hatásuk
a nemzeti, valamint az uniós alkalmazkodási stratégiákra” c kiadvány szerint a komoly viharok számának és intenzitásának növekedésével számol:
A komoly konvektív viharok nagy esőzésekkel járnak, ezeket hatalmas
jégesők kísérhetik, valamint veszélyes széljelenségek, mint a tornádók
és légzuhatagok (zivatarok vagy záporok környezetében lecsapó, nagy
sebességű légáramlatok)
Bogdan Antonescu a téma szakértője szerint a tornádók Európa időjárásának különlegességei maradnak és a lakosság kevésbé tekint rá való veszélyként, éppen ezért az ilyen események több sérüléssel és kárral is járnak.
